Biztonságelméletek
A biztonságpolitikai leírómátrix: Elméletek, alapok és alkalmazás
HADTUDOMÁNY XXI/4: pp. 36-53. (2011)
Résűmé: „A leírómátrix célja, hogy minél pontosabban meg lehessen határozni egy adott ország/régió komplex biztonsági helyzetét, vagy leírni egy adott ország/régió biztonsági helyzetében bekövetkezett változásokat. A tanulmány részletes és pontos iránymutatást ad a leírómátrix alkalmazásához, amelyet a szerző be is mutat egy példán: Magyarország biztonsági helyzetének értékelése keretében.”
Elérhetőség: https://www.mhtt.eu/hadtudomany/2011/4/HT_2011_4_6.pdf
A Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok fejlődése
FELDERÍTŐ SZEMLE IX. 3-4.: pp. 153-159. (2010)
A tanulmány „A nemzetközi biztonsági tanulmányok fejlődése” című könyv recenziója.
Resűmé: „A könyvismertető írója a hadtudomány PhD fokozatosa, aki már évek óta behatóan foglalkozik biztonságpolitikai kérdéskörök és az azokkal kapcsolatos elméletek kutatásával. Könyvismertetőjében egy időszerű, fontos elméleti munkára irányítja rá a figyelmet, amely több vonatkozásban is kapcsolódik a katonai hírszerzés feladatrendszeréhez. A nemzetközi biztonságpolitikában ismert és elismert szerzőpáros – Barry Buzan és Lene Hansen – közelmúltban megjelent terjedelmes kötetében a Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok (International Security Studies – ISS) elméleti kérdését rendszerezi és bemutatja az ezzel kapcsolatos különböző iskolák közötti különbségeket. Megismerhetjük az ISS történelmi fejlődését, az állambiztonság garantálásában betöltött meghatározó szerepét, miközben a kötet szerzői felvázolják az ISS jövőbeni lehetséges fejlődését is. A neves szerzőpáros kötetét más szakmai folyóiratban eddig még senki sem mutatta be, ezért ez a tény emeli az írás értékét. A cikk a biztonságpolitika elméletének kutatásával foglalkozók számára hasznos ismereteket tartalmaz, de tartalma bővítheti a téma iránt érdeklődők ismereteit is.”
Elérhetőség: https://www.knbsz.gov.hu/hu/letoltes/fsz/2010-3-4.pdf
The Central European Regional Sercurity Subcomplex: Security interdependence in Central Europe
ACADEMIC AND APPLIED RESEARCH IN MILITARY SCIENCE 6/2: pp. 271-279. (2007)
Resume: The Central European Regional Security Sub-Complex (CE RSSC) is likely to remain an autonomous regional security sub-complex in the medium term. The sub-complex is still greatly influenced by the security system constituted by NATO and the EU that have become autonomous elements (units) of the sub-complex and exert a significant level of influence over the security structure of the region. On this basis, the CE RSSC has a structure centralised by international organisations, with a great level of external influence. The region – along with other regions of Europe – is to become the most institutionalised region of the world, which could result in the termination of internal security processes. However, because of the nation state ambitions of the Central European countries, an end of the RSSC is not likely to be expected in the medium term.
Elérhetőség: https://baranta.zmne.hu/docs/Volume6/Issue2/pdf/09vida.pdf
A regionális biztonsági komplexum elmélete és alkalmazása Közép-Európába
HADTUDOMÁNY XVII/1: pp. 30-40. (2007)
Résűmé: „A szerző a nemzetközi kapcsolatok elméletének egyik legújabb elméletét mutatja be, amely a regionális rendszereket elemzi, és gyakorlati megoldást biztosít a régiók biztonsági rendszerének meghatározására és jellemzésére. A regionális biztonsági komplexum elméletének gyakorlati alkalmazása az elmúlt időszakban számos régióra megtörtént. A szerző az európai rendszer, azon belül is a közép-európai régió elemzésére vállalkozik. A közép-európai regionális biztonsági szubkomplexum meghatározása és jellemzése új kutatási eredménynek tekinthető.”
Elérhetőség: https://www.zmne.hu/kulso/mhtt/hadtudomany/2007/1/2007_1_5.html
A közép-európai országok együttműködésének szükségessége: A visegrádi együttműködés húsz éve
FELDERÍTŐ SZEMLE X/1-2: pp. 22-42. (2011)
Résűmé: A szerző tanulmánya szorosan kapcsolódik kutatási-működési szakterületéhez, a téma apropóját pedig a Visegrádi együttműködés 20. évfordulója adja. Két évtizeddel ezelőtt – a hidegháború lezárultával és a szovjet birodalom széthullásával – a közép-európai régióban politikai és biztonsági vákuum keletkezett. A térség érintett országai – Lengyelország, Magyarország, Csehszlovákia, később Csehország és Szlovákia – kiutat kerestek, s azt a többoldalú együttműködésben találták meg. A szerző ennek az immár két évtizede fennálló kapcsolatrendszernek a létrejöttét és működését mutatja be, természetesen az azt befolyásoló regionális és nemzetközi események kereteibe ágyazva. A tanulmány színvonalát növeli, hogy a szerző az együttműködés szakaszolásával, azok ismérveinek definiálásával elősegíti a folyamatok áttekinthetőségét, a rendszerezést. A szerző egyértelművé tette, hogy a Visegrádi együttműködésre – a nehézségek és a viták ellenére – a jövőben is szükség van, mert a részt vevő országok külön-külön kis- vagy középállamoknak számítanak, de együttesen vezető európai hatalmakkal válhatnak összemérhetővé, s ezáltal érdekérvényesítő képességük is erősödhet.
Elérhetőség: https://www.knbsz.gov.hu/hu/letoltes/fsz/2011-1-2.pdf
A biztonság és a biztonságpolitika katonai elemei (A biztonsági tanulmányok új korszaka)
NEMZETBIZTONSÁGI SZEMLE MMXIII/I: pp. 89–106 (2013)
Absztrakt: A szerző a tanulmányával egy tudományos vitát kíván kezdeményezni a biztonsági tanulmányok területén, amely során arra a kérdésre keresi a választ, hogy hol találhatók a biztonság katonai elemei. Tanulmányában, a biztonság fogalmi rendszerének áttekintését követően a biztonság különböző szektorai közötti kapcsolatrendszert vizsgálja meg. Kísérletet tesz arra, hogy megállapítsa a biztonság katonai elemeit. A szerző erre két megoldást dolgozott ki. Az egyik, hogy a biztonság dimenzióinak elemzése alapján azonosítja a katonai elemeket, míg a másik a biztonság elemei jellegén keresztül válogatja ki a katonai elemeket. A tanulmány útmutatót ad a biztonság katonai szegmensének vizsgálatához, amely a hadtudomány egyik alapvetése.
Elérhetőség: https://uni-nke.hu/uploads/media_items/a-biztonsag-es-a-biztonsagpolitika-katonai-elemei.original.pdf